A MAGYARLÉTAI REFORMÁTUS EGYHÁZKÖZSÉG TÖRTÉNETE
Magyarléta, 1931. november 30; Mihályfalvi István,
református lelkész
lentebb részleteket olvashatnak, de pdf formátumban elolvasható a teljes történet, fejezetenként, ehhez Adobe Acrobar Reader-re lesz szükségük, amit innen letölthetnek. 
I. rész - Az egyházközség, község régebbi története:
a legrégibb időktől 1914-ig
...A „Castrum Léta” királyi vár volt kezdettől fogva, s mint a többi erdélyi vár az erdélyi vajda tisztsége alatt állott, aki saját embereivel rakta meg s innen intézte az illető megye területének ügyeit. Vár hol Kolozs, hol Tordához tartozik, s a várnagyai ott alispánok is. Vajdai birtok volt már Róbert Károly idejében. Mikor épült nincs följegyezve. Zsigmond király 1405-ben Kolozsvár városának adományozta, de időközben ismét vajdai kézre került...
II. Rész - Az egyházközség, község háborús története
1914–1918
A
1. Mozgósítás, bevonulás
...Vidáman éltették a háborút, zajosan énekelték a futótűzként terjedő háborús nótákat. Örömmel mentek el abban a hitben és reményben búcsúzva szeretteiktől, hogy Vilmos német császár szállóigeként terjedő mondása „mire a fa levelei lehullanak, itthon lesznek katonáink” őket is visszahozza győzelmi koszorúval a fejükön. De bizony a meglett korú férfiak, családapák arcára szomorúság fellege borult, itthagyni segítség, kereset nélkül a családjukat, de azért szívből átérezték a haza elsőbbségét, siettek bevonulni. A készülődést hangos asszonysírás kísérte, a nők visszaemlékezve a téli esték fonás melletti meséjére az öregeknek, látták a csaták rémeit, lelkük sejtette, érezte a veszélyt s hangos zokogás kísérte a szekereken elinduló férfiakat...
2. Híveink közül kik voltak katonák?
...9. Boldizsár Sz. János bevonult 1914 augusztus 2-án, hazakerült 1918 november 16-án. Megfordult orosz, szerb, román és olasz fronton. Részt vett 1914 decemberében Belgrád bevételében s az a körül folytatott harcokban. Majd az orosz fronton Sanok, Pszenysl, Lemberg ostrománál, bevételénél. A román fronton Brassó, Sósmező visszafoglalásánál volt jelen. Itt sebesült meg a karján egy gránát szilánktól. Felgyógyulása után lekerült az olasz frontra, ahol a Monte St. Gabrielen az Asiagó körüli csatákban vett részt. Kitüntetést kapott kis ezüst, bronz, Károly kereszt vitézségi érmeket. ...
3. Kik valának foglyok?
...7. Czakó N. János bevonult 1915 január 15-én 2 évig volt fogságban. Az olasz fronton az Isonzó csatákban fogták el 1916 szeptember 16-án. Olaszországban az Asinári szigeten volt a fogolytáborban. 1919 november havában hazaszállították a románok.
8.Dévai József bevonult 1915 október 20-án. Az orosz fronton fogták el Bukovinában 1916 szeptember havában. Kurski guberna Stancia nevű faluból írt haza szüleinek, azonban 1918 óta semmi hír róla, nem tudni él-e, hal-e?...
...12. Kasza V. György bevonult 1914 augusztus 2-án. Az orosz fronton a halicsi csatában fogták el. Négy és fél évig volt fogoly Szibériában, Krasznyiarszkban, később az Ural hegységben. Szökve jött haza 1919 április 28-án....
4. Kik lettek rokkantakká?
5. Kik haltak hősi halált?
Az 1916 évi események részletes leírása
...Az 1916 évi román betörés okozta nagy szerencsétlenség, menekülés híre itt is nagy riadalmat, fejvesztettséget okozott. A Kolozsvárra járók rosszabbnál-rosszabb híreket hoztak nap-nap után. Annyira ment itt is az ijedelem, hogy már csomagolni kezdtek, csupán a lelkész bírta nagy nehezen lebeszélni őket a céltalan elmenekülésről....
6. A háború vége
Az október 28-iki eseményeknek csupán jó oldalát bírták felfogni úgy katonáink, mint itthon lévő népünk, amennyiben ők a borzalmas háború végét, szeretteik végleges hazajöttét várták. Nagyon izgalmas volt azért ez a hatás is, mert kik nem várhatták többé kedveseiket, keservesen sírtak.
A forradalom kitörésének híre későre s elég józan formában jutott el, ez esetben a „világ”-tól való nagy távolság – javára szolgálván a kis falunak. Legnagyobb rész fel sem bírta fogni a nagy eseményeket s folytatta a csendes munkálkodást. A hazatérő katonák háromnegyede is a régi idők szokásához híven, csendben, s lelkében a viszontlátás örömével eltelve nyitott be családjához. Minden gondolata az volt, hogy most már szabad, boldog „cibil” ismét. A többet hányódott rész elhozta ide is a kommunizmus csiráit s lármásan emlegetett „föld”, „nagygazda”, „egyenlőség” s hasonló kifejezéseket. De dicséretére legyen mondva a józan rész lecsendesítette a háborgó elemeket s a kis színmagyar falú a környék legnagyobb zavargásai között is megmaradt csendben, semmi kárt sem itthon sem idegen falusiaknak nem tettek, nem raboltak, nem verekedtek. Inkább valami mámoros, múlatni vágyás vett erőt a fiatalságon, kik az állami iskola kulcsát nem kapván, feltörték a zárat, hogy ott táncolhassanak. Ki is mulatták magukat, de nagyobb rongálást a szennyezésnél nem tettek.
A köztársasági államformát népünk egykedvűen fogadta, bánta is az, akár királyság, akár köztársaság, csakhogy már vége van a háborúnak s a 4 esztendős szenvedésnek. Nyugodtságát, józanságát, békés természetét azonban népünk az egész forradalom alatt megőrizte. Papjának, tanítójának szavára ezúttal éppúgy hallgatott, mint eddig. Felebbvalóit most is tisztelettel s alázattal tudta megkülönböztetni.
B. Községünk itthonmaradt népe
1. Az itthonmaradt lakósság lelkiállapotának, erényeinek, bűneinek jellemzése
...A sarló már kézben volt, mikor kis falunkba is eljött a borzasztó hír, hogy kitört a háború. Augusztus 2-án 46 ember hagyta el községünket s e naptól kezdve remegés és aggodalom volt a gyülekezet élete. Következett a tél és a téli háborúra nem volt az ország felkészülve, de megmozdult a nép s jó meleg ruhát visz áldozatul a haza oltárára katonáinknak. Itt is készültek a lelkész nejének vezetésével hósapkák, csuklóvédők, haskötők satöbbi gyűjtött ruhákkal, együtt az alsójárai hitelszövetkezet juttatta el rendeltetési helyére. Eleinte inkább sejtelmes, mint árérzett bánat, lehangoltság töltötte be a lelkeket. Nem merték még „legrosszabb álmaikban sem” elképzelni azt a sok szenvedést, bánatot, amit a későbbi évek hoztak számukra. ...
2. Az itthon maradt lakósság anyagi körülményeinek ismertetése
3. Férfi nélküli mezőgazdálkodás
4. Hadisegélyek
5. Hadiárvák
6. Háborús árak
7. Reqvirálások
8. Harangok elvitele
9. A hatóságok viselkedése az itthonmaradt lakóssággal szemben
10. Papok, tanítók háborús drágasági pótlékai
11. A háború vége itthon
12. Gyülekezetünk háború előtti és utáni jellemzése erkölcsi és vallási szempontokból
A békés évek erkölcsi és vallási alapja sokkal szilárdabb illetve átérzettebb volt, mint a háború tartalma. A nyugalom, kevés elfoglaltság mellett, ráértek szigorú őrei lenni az erkölcsnek. Az egyház régi, nagyobb hatalma idején minden legkisebb erkölcs kisebbítő megjegyzés bepanaszlása esetén a bűnöst szigorúan büntette az összegyűlt consistorium. A háború alatt itthonlevő nők továbbra is megmaradtak tiszta erkölcsű és vallásosnak úgy annyira, hogy az eddig szokatlan mindennapi istentisztelet behozatott, ahol a hívek tömegesen jelennek meg. Ha jólét a lelkeket fásulttá tette, a csapás felébreszté fásultságából s minden lélek kezdi érezni, hogy Istentől jött a zivatar s hiszi, hogy Isten mindig jót akar, ez a hit készteti a lelkeket a szakadatlan imádkozásra.
III. Egyházközségünk, községünk az új imperium alatt
1. Pontos statisztika községünk lakóiról vallás és nemzetség szerint
2. Az új imperium első intézkedései községünkben
Községünkben az új impérium első intézkedései 1918 december 28-án történtek, mikor is egy hadnagy vezetése alatt 15 főből álló csapat Tordaszentlászló felöl jőve a községben beszállásolt és 2 napig tartózkodott itt. A községi tisztviselőket megerősítették és kijelentették, „hogy ettől kezdve román főhatóság alá tartozunk”. Közigazgatásilag csak 1919 január 9-én tétettek meg az első intézkedések, mikor is a román részről kinevezett új főszolgabíró eskütételre hívta be a községi tisztviselőket, aminek azonban ezek sem az első, sem a későbbi szóbeli felszólításokra nem tettek eleget. A község régi közigazgatási neve Magyarléta, románra fordítva lett Lita – Ungurească, de Lita Maghiară is használatos. A mai hivatalos neve községünknek Litenii de Sus = Felső létaiak.
3. A községben levő magyar intézmények
4. Pénzbeváltás
5. Földbirtokreform
6. Egyházközségünk teljes vagyoni képe
7. Iskoláink az új imperium alatt
IV. Az egyházközség adózási viszonyai
1. Mennyi volt az adózók száma 1918-ban s mennyi ma?
2. Tanítók kerületi segélyei
V. Épületeink
1. Templom
2. Iskola – tanítói lak
3. Lelkészi lakás
VI. Népünk
1. A község építkezése általában
2. Ruházat, népviselet leírása
3. Ételek, italok
4. Népjellem
5. Népszokások
6. A Vasárnap reggeltől-estig
7. Szekták
8. Babonák, kuruzslások
9. Nép nyelve
VII. Gazdálkodásunk
VIII. Egyházi szolgák
|
